Közönség szavazás

Pályázat: Év Tájépítésze Díj 2020

Pályázók:

Szerző(k): Drexler Dóra

Mezőgazdasági területhasználat és tájkép formálás az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) projektjeiben

Tisztelt Bírálók! Tájépítészmérnökként, Tájtervezési és Területfejlesztési szakirányon végeztem 2004-ben, az egykori Kertészeti Egyetemen. 2010-ben szereztem doktori fokozatot Németországban, a Müncheni Műszaki Egyetem Tájökológia Tanszékén. Kutatási témám a tájfogalom kultúrtörténete és különböző európai tájértelmezések vizsgálata volt. A doktori védés után csak rövid ideig dolgoztam a szűkebb értelemben vett szakmában, majd fél évet Frickben töltöttem, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) kutatójaként. 2011-ben részt vettem a hazai Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) megalapításában, melynek azóta is ügyvezetője vagyok. Az ÖMKi-nél, lassan 20 kiváló Kollégámmal együtt, a fenntartható mezőgazdaságot szolgáló alkalmazott kutatásokkal foglalkozunk, melyek legfontosabb sajátossága, hogy a termelőkkel szoros együttműködésben, működő gazdaságokban valósulnak meg. Sikeres esetben eredményeink átalakítják a mezőgazdasági technológiákat, így a területhasználatot és olykor a tájképet is. Pályázatomban, melyre a megtisztelő jelölést köszönöm, elsősorban kutatásaink ezen aspektusait emelem ki. 2012-től kezdtük meg honos gyepi fajokból álló, fajgazdag magkeverékek fejlesztését és vizsgálatát több egyetem, kutatóintézet és közismert hazai szőlészetek együttműködésével. A kutatás célja a szőlősorközök megszokott mechanikai művelési módjának kiváltása volt, elősegítve a talaj védelmét az erózió ellen, valamint a biodiverzitás fokozását az ültetvényben. Mindezek mellett szerepet játszott munkánkban a kultúrtörténeti emlékeket őrző borvidékeink természeti és tájképi értéknövelése is. A témakör jelentőségét, aktualitását is mutatja, hogy az ország hét borvidékén több mint húsz szőlészet kapcsolódott be a kísérletekbe. A kutatás eredményeképp meghatároztuk, melyek azok a honos növényfajok, melyek több évig is eredményesen fennmaradnak hazai szőlőültetvényekben, hatékonyan fékezik meg az eróziót, növelik a biodiverzitást, s pozitív hatással vannak a talaj vízkészletére. A fajösszetétel mellett sarkalatos pont volt a növénytakaró ápolása is, melynek jó gyakorlata, technológiája is kialakult. 2017-re a kutatási eredmények alapján összeállítottunk egy optimalizált magkeveréket, mely ÖMKi Élő Sorköz néven 2018-tól kereskedelmi forgalomba is került. Fejlesztő munkánk elismeréseként egyre több hazai szőlőtermesztő támaszkodik magkeverékünkre, s talál eredményesen alternatívát saját szőlőültetvényében az egyoldalú mechanikai művelésmóddal szemben. Mindez azt is jelenti, hogy a hazai szőlészetekben megszokott talajápolási technológia átalakul, így lehetővé téve a monokultúrás szőlőtermesztés helyett a tájképi, talaj- és természetvédelmi szempontból egyaránt kedvezőbb, fajgazdag sorköztakarást. Magkeverékünk ma már több mint 150 hektáron gazdagítja borvidékeinket. Más léptékben, házi kertjeink változatosságát fokozza tájfajta paradicsom kutatásunk. A tájfajták a professzionális növénynemesítés előtti időkből származnak. Az adott tájban élő, azt alakító gazdálkodó elődeink hosszú időn át tartó szelektáló, válogató tevékenységéből alakultak ki. Úgy is mondhatjuk, hogy a tájfajták agrárörökségünk részei. A tájfajták az 1960-as évektől, a mezőgazdasági intenzifikáció időszakában kiszorultak a köztermesztésből. Magjaikat a tápiószelei génbank őrizte meg az utókornak. Kutatásunk során, 2012-től összesen 35 génbanki paradicsom tájfajtát vizsgáltunk meg, 28 együttműködő gazdaságban. Legfontosabb célunk a paradicsom tájfajták mai termeszthetőségének, gasztronómiai tulajdonságainak, beltartami értékeinek felvételezése volt. Ezen kívül megcéloztuk az arra legalkalmasabbnak talált tájfajták visszavezetését a termesztésbe, ezzel is fokozva kertjeink (és étkezéseink) sokszínűségét, a genetikai diverzitást és a vetőmag- és élelmiszer önrendelkezés megőrzését. 2019-től tájfajta paradicsom palántáink az egyik élelmiszer áruházláncnak köszönhetően országosan elérhetők. Továbbá idén több budapesti átadópont is bekapcsolódott terjesztésükbe. Két év alatt így közel 20.000 tájfajta paradicsompalánta talált gazdára. A genetikai sokszínűség megőrzése, a saját magfogás, tájfajta örökségünk ápolása pedig olyan témákká váltak, melyek iránti érdeklődés és lelkesedés töretlenül növekszik. Kutatásaink közül említhetném még az ősi gabonafajok (tönke és alakor) visszavezetését a szántóföldekre, mely tájképi szempontból is jóleső változatosságot hoz tábláinkra. Vagy idén elinduló állatjóléti projektünket, amely során a szabadtartás, vagyis az állatok jelenléte és aktivitása a tájban, kiemelt szerepet játszik. Mindezen tevékenységünk, melyben az én szerepem leginkább koordináló és irányító, kívül esik a hagyományos kert- és tájtervezés, a területrendezés körén. A mezőgazdasági gyakorlaton keresztül hat a körülöttünk lévő területhasználatra, tájképre. Végső soron pedig az emberekre, akik művelik kertjeiket. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Üdvözlettel, Drexler Dóra

Dokumentumok:

Megnevezés	Letöltés
Publikációs lista	app_11_Drexler_Dora_MTMT_publikacios_lista.pdf
Önéletrajz_angol	app_11_CV_Dora Drexler_05.2020.pdf

Képek:

A szavazáshoz regisztráció, vagy bejelentkezés szükséges.

Bejelentkezés

Szerző(k): Kincses Krisztina

Hivatásom az Európai Táj Egyezmény

Az Agrárminisztérium kormánytisztviselője vagyok. 2010 óta töltöm be az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport (illetve jogelődje) titkári funkcióját. 2015-nyarától – több év szünet után – újra az Európai Táj Egyezmény nemzeti kapcsolattartója lettem és egyúttal az Európa Tanács kultúráért, örökségért és tájért felelős kormányközi irányítóbizottságba (Steering Committee for Culture, Heritage and Landscape) delegáltak. Az irányítóbizottság az Európa Tanács Táj Díj 2017. évi nemzetközi zsűrijébe delegált, 2017. júniusban a kormányközi irányító bizottság bureaujába választottak két évre. Felkérés alapján lehetőségem volt dolgozni az európai tájpolitika alakításán: a 2015 és 2016 között működő „Táj és Demokrácia” című nemzetközi munkacsoportban, majd jelenleg 2019-től „A táj integrálása az ágazati politikába” című munkacsoportban veszek részt. A részes felek konferenciáján 2017-ben az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének alelnökévé, 2019-ben pedig - két éves mandátummal - elnökké választottak.

Dokumentumok:

Megnevezés	Letöltés
Kincses Krisztina_pályázat	app_9_Kincses Krisztina_pályázat_munkák bemutatása_20200508_feltöltésre.pptx
Kincses Krisztina_pályázat	app_9_Kincses Krisztina_pályázat_munkák bemutatása_20200508_feltöltésre.pptx

Képek:

A szavazáshoz regisztráció, vagy bejelentkezés szükséges.

Bejelentkezés

Szerző(k): Herczegné Ghyczy Zsuzsanna, Vojtek Tímea

KörTeKert Stúdió: Országzászló tér megújítása, Sóstó TT rehabilitációja, Magánkertek

KÖRTEKERT STÚDIÓ – KÖZKERTEK ÉS MAGÁNKERTEK EGYENSÚLYA Közös munkánk 2002-ben kezdődött. A két személyes tervezőcsapat az évek során folyamatosan bővült tájépítész és társtervező kollégákkal. Számunkra a közterületi, intézményi és magánkerti tervezés egyaránt fontos. A köz számára tervezni szép és felelősségteljes feladat, külön öröm számunkra, ha saját városunkban munkálkodhatunk. A magánkertek tervezése inkább bizalmi viszony a megrendelővel, a szép kert nyújtotta harmónia, „jóérzés” értéket teremt. Fontosnak tartjuk megrendelőink ízlésének, értékrendjének, s ezen keresztül tágabb szemléletének formálását. Ezt a célt szolgálja társadalmi szerepvállalásunk is (Virágos Magyarország zsűrizés, MAKEOSZ Szakmai Napok szervezés, szakmai újságírás). Törekszünk arra, hogy a kortárs tervezési elveket átültessük a magyar kertekbe, korszerű tervezői szemlélet, növény- és anyaghasználat révén európai szintű kertek szülessenek. Nagy hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra (Green City elvek, biodiverzitás) és a tervezői jelenlétre a kivitelezés során. 2019-ben Székesfehérvár elnyerte a Virágos Magyarország verseny fődíját. Részlet a zsűri szakmai értékeléséből: „Példaértékű az ökológiai és a környezeti adottságok javítását, a rekreációt és a környezeti nevelést is szolgáló Sóstói Természetvédelmi Terület rehabilitálása és többcélú hasznosítása. A város közterületei magas szakmai színvonalon újulnak meg…” Fotók: Bácskai Gergely, Csete Gábor, Páble Diána, Simon Erika, Hullár Norbert, KörTeKert AZ ORSZÁGZÁSZLÓ TÉR MEGÚJÍTÁSA, SZÉKESFEHÉRVÁR A Székesfehérvár belvárosában, a történelmi sétálóutca lefűződéseként 2018-ban megújult köztér kedvelt közösségi tere, zöld oázisa lett a lakosságnak. Az egykori koránázóváros szívében található téren a kora középkortól a XX. századig több vonalrendszer lenyomata jelenik meg. A megvalósult terv organikus, nyitott rendszere feloldja a különböző alaprajzi formák közötti feszültséget. A helyszín fokozottan igényelte a tervezők integrált szemléletmódját, speciális szakterületek bevonását (levéltár, régész, történész, órásmester, grafikus). Az apró, kidolgozott, történelemre, építészetre reflektáló részletektől vált egyedivé, szerethetővé a tér. A terv a meglévő fákat kiemelt zöldfelületi értékként kezelte. A köréjük tervezett zöld szigetek a fáknak optimális életteret nyújtanak, és élő szervező elemei a térnek. A tervezői jelenlét biztosította a kivitelezés során a szabadtérépítészet összetett szempontrendszerének érvényesülését. Legnagyobb sikerünk a munkavégzés során súlyosan sérült platán megmentése volt. A térre kifejlesztett egyedi utcabútorcsalád gyártási folyamatának felügyelete is hozzájárult a magas minőségű végeredményhez. Tájépítészeti tervezés, generáltervezés és művezetés: Vojtek Tímea, Herczegné Ghyczy Zsuzsanna, Fodor Emese; építészeti tervezés (emlékmű): Boór Bernadett; grafikus: Nádi Boglárka; úttervezés: Grosz Krisztina; közműtervezés: Török Tibor; egyedi műkő elemek gyártása: Krausz Hightech Stone; kivitelezés: Székesfehérvár Városgondnoksága Kft., Orinoco 2002 Kft. A SZÉKESFEHÉRVÁRI SÓSTÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET REHABILITÁCIÓJA A fehérvári Sóstó különleges természetvédelmi terület, az egykori mocsár kicsiny maradványa, melyet napjainkra körbenőtt a város. A tavat fenyegető teljes kiszáradás elkerülése érdekében széleskörű szakmai összefogásra (tájépítész, vízépítő mérnök, természetvédő, geológus, biológus, grafikus) volt szükség. Fő feladatunk a természetvédelmi szempontok képviselése volt a mederkotrás, vízutánpótlás és élőhelyrekonstrukció tervezése során. Munkánk leglátványosabb eredménye a tanösvények megújítása volt: az új útvonalhálózat kialakítása mellett felújítottuk a bürüket, kilátókat. Madárlesek épültek, interaktív ismeretterjesztő táblák, játékok vezetik a kirándulókat. A tárgytervezés során törekedtünk környezetbarát, kevés fenntartást igénylő anyagok használatára, modern és mégis tájba illő kialakításra (corten táblatestek, egyedi deszkapadok, nádfedeles madárlesek, vesszőfonatok). A tanösvénytáblák, oktatókészletek elsősorban az óvodás, kisiskolás korcsoportot célozzák meg. Tematikájuk változatos; bemutatják az állat-, növény- és gombavilágot, táj- és várostörténeti, víz- és néprajzi témákat dolgoznak fel. Tájépítészeti tervezés és művezetés: Vojtek Tímea, Herczegné Ghyczy Zsuzsanna; tanösvény grafika és kivitelezés: Patkós Stúdió; vízutánpótlás és generáltervezés: Kolossváry Gáborné, Kaszab Gábor; környezetvédelem: Progressio Kft.; kivitelezés: Aktív Kft.

Dokumentumok:

Megnevezés	Letöltés
KörTeKert Stúdió Pályázat Szöveg	app_7_Év Tájépítésze_magyar_angol _Körtekert.pdf
KörTeKert Stúdió Pályázat Prezentáció	app_7_Év Tájépítésze Díj Pályázat0528_Körtekert.pdf

Képek:

A szavazáshoz regisztráció, vagy bejelentkezés szükséges.

Bejelentkezés

Szerző(k): Tóth Eszter

Egy tájépítész főkertészként

Tóth Eszter vagyok, tájépítészmérnök és faápoló és favizsgáló szakmérnök. 2019-ben kezembe kaphattam egy várost, egy dunaparti - dimbes-dombos, víztornyokkal tűzdelt óriást, Dunakeszit, azért, hogy főkertészként a várost zöldebbé, virágosabbá, élhetőbbé varázsoljam. Feladatkörömben Dunakeszi több ütemre bontott Zöldstratégiai fejlesztését, lefektettem a főbb irányvonalakat. Nyitottam a lakosság felé, egy új kétoldalú kommunikációra alkalmas oldalt hoztam létre, ahol a lakosság számára érthetően, fotókkal, rajzokkal magyarázom el, mi, miért történik, a városban. Közösségi ültetéseket szerveztem, és a közösségi tervezés alapjait is lefektettem a városban. Irányítom és ellenőrzöm a városban a zöldfelületekkel kapcsolatos beruházásokat. Elkezdtem a Duna parton az elöregedett, telepített nyárfaerdő élőhely-rehabilitációs programját. Ősszel megterveztem és koordináltam az "1000 fát ültetünk" programot, így új egyöntetű fasorok kerülhettek a város bevezető útjai mellé. Összeállítottam egy hosszú távú fenntartható programot a város virágosítására, ennek eredményeképpen télen és tavasszal is különleges színpompában fürdött a város. Célom a biodiverz növényágyak, egynyári és évelőkiültetések vegyes alkalmazása. Bízom abban, hogy ha a városi zöldfelületeknél minőségi javulást érünk el, a benne élő emberek boldogabbak lesznek! 2018-ban a terveim alapján, és szakmai irányításommal az országban először alkalmazták a 3 zónás favédelmet, amikor nem csak a fa törzsét és statikai védőzónáját, hanem a csurgó vonal alatti területet is fizikai védelemmel látták el. Az elmúlt 5 évben megépült villakertjeim tervezésénél igyekeztem megteremteni a természet és az építészet harmonikus egyensúlyát.

Dokumentumok:

Megnevezés	Letöltés
Egy tájépítész főkertészként - film	app_6_TóthEszter_Egy tájépítész főkertészként film.mp4

Képek:

A szavazáshoz regisztráció, vagy bejelentkezés szükséges.

Bejelentkezés

Szerző(k): Szily Adrien

KALANDOZÁSOK A ZÖLDFELÜLETEK TERVEZÉSÉNEK VILÁGÁBAN

Több mint egy évtizede lehetőségem adódott Bük város zöldfelületeinek tervezésében részt venni kisléptéktől a nagyobb léptékű tervekig. Utcafásításokkal, kisebb terek, zöldfelületek (pl. tanösvény, virágágyak) tervezésével kezdődött, majd összetettebb tervek készültek és készülnek a mai napig, amelyek közül több megvalósult, illetve még megvalósítás előtt áll. Körmend Zöld Város tervnél (2018) célunk az volt, hogy a tömbházakkal határolt zöldterületen az itt élők számára a szabadidejük eltöltésére megfelelő színteret hozzunk létre, ahol több korosztály megtalálja a neki való időtöltést a különböző funkciójú részeken. Fontos szempont volt a közösségteremtés, az esélyegyenlőség, az ökológiai szemlélet. Kivitelezés: 2019. Szombathely északi részén lévő herényi temető bővítésére 2016-ban készült egy koncepcióterv architektonikus és tájképi változattal. A város az utóbbit választotta, ennek készült el 2017-ben a kiviteli terve. A tervezés folyamatában a környék lakossága aktívan részt vett.

Dokumentumok:

Megnevezés	Letöltés
Bük város zöldfelületi rendszerének tervei szöveg	app_8_1 Bük szöveg magyar_angol.pdf
Bük város zöldfelületi rendszerének tervei tablók	app_8_Buk_varos_zoldfeluleti_rendszerenek_tervei_2.pdf
Körmend Zöld város szöveg	app_8_2 Körmend, zöld város magyar_angol.pdf
Körmend Zöld város tabló	app_8_Kormend_Zold_Varos.pdf
Szombathely Herényi temető szöveg	app_8_3 Herényi temető szöveg magya_angol.pdf
Szombathely Herényi temető_tabló	app_8_Herenyi_temeto_bovitesenek_terve.pdf

Képek:

A szavazáshoz regisztráció, vagy bejelentkezés szükséges.

Bejelentkezés